Az Európai Unió olyan intézkedést fontolgat, amely lehetővé tenné, hogy az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex beavatkozzék egy tagállam határvédelmébe és az ottani határ őrzésébe - közölték uniós tisztviselők és diplomaták pénteken a tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozása kapcsán.
Ritkán fordul elő ilyen: ejtette a CDS-piaci manipuláció vádját az Európai Bizottság 13 nagy befektetési bank ellen - írja az amerikai The Wall Street Journal.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy a napokban kiderül egy "titkos háttérmegállapodás" arról, hogy az Európai Unió befogadna 400-500 ezer szír menekültet. A kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács szerdai ülésén arról is beszélt, hogy szerinte abszurd koalíció jött létre az illegális bevándorlás ügyében. A kormányfő szerint több kormányzati intézkedés hatására érzékelhető ütemben javul az alsó középosztály helyzete.
Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.
Brüsszel a piac várakozásainál jóval lassabban készíti elő a magyar dohányellátóval kapcsolatos esetleges vizsgálati döntését, ám az eljárás elhúzódása nem véletlen: az Európai Bizottságot már nem csak az Országos Dohányboltellátó működése, hanem a teljes magyarországi cigaretta-kereskedelmi rendszer érdekli, beleértve a trafikok körül kialakult korábbi botrányokat is - értesült a Világgazdaság.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét lehetne osztani a migránsokat, így a magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén.
Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.
Harmincnyolc innovatív kis és középvállalkozás között három magyar cég neve is felbukkan azon a ma közzétett listán, amely az Európai Unió "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram kkv-knak szóló pályázata második fordulója nyerteseit mutatja be. Mivel rendkívül erős nemzetközi mezőnyről van szó, amelyben a pályázóknak csak kevesebb, mint 4%-a nyert, így ismét elmondható, hogy újabb három, világra szóló magyar sikertörténetnek vagyunk szemtanúi, amely cégek egyenként 2,5-2,5 millió eurót nyertek projektjük tökéletesítésére.
A bankunió harmadik pilléreként 2024-ig közös EU-s betétbiztosítási alapot és egységesen 100 ezer eurós betétvédelmet állítana fel az Európai Bizottság ma benyújtott javaslata - írja a Reuters. A nemzeti betétvédelem szerepét fokozatosan átvevő alapot a bankok befizetéseiből töltik fel.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, mivel indoklása szerint a paksi bővítési projekt nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A brüsszeli testület közlése szerint az eljárás első szakasza lépett most életbe azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Két hónapot kapott a kormány a válaszadásra.
A két héttel ezelőtti 83,8%-ról 87,5%-ra ugrott az Európai Bizottság felől Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások aránya a 2007-2013-as uniós ciklus terhére. Ez kalkulációink szerint közel 340 milliárd forintot jelent, de még ezzel is csak 20. helyen járunk a 28 tagú Európai Unióban a forráslehívási rangsorban.
Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a 195 kulcsfontosságú energetikaiinfrastrukturális projektet tartalmazó listát, amely az európai energia- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket tartalmazza, valamint kulcsfontosságú építőeleme az EU energiauniós stratégiájának. A jelentést szerdán ismertette Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben.
Olyan javaslatokat tett közzé szerdán az Európai Bizottság, melyek elfogadása szándékai szerint tovább nehezíti majd a lőfegyverhez jutást, jobban követhetővé teszi majd a legális lőfegyvereket, és a mostaninál is szigorúbban biztosítja a hatástalanított fegyverek működésképtelenségét.
Bár a hitelkeret lehívásának megkezdésére már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság a mai napig még egyetlen fillérnyi hitelt sem hívott le az oroszoktól - tudta meg a Portfolio. Ez egyébként összhangban van a kormány szeptemberben is kommunikált üzenetével, igaz egyes friss sajtójelentések felvetették a hitellehívás megkezdésének lehetőségét. Tudomásunk szerint a magyar kormány éppen óvatossági okok, a folyamatban lévő két brüsszeli vizsgálat miatt nem kezdte meg az orosz hitelkeret lehívását, hanem minden eddigi előkészítési költséget a magyar büdzsé terhére finanszírozott. Így tehát a mostani brüsszeli fejlemény, a nemzetközi tender elmaradása miatti bizottsági kritika sem feltétlenül okoz komolyabb problémákat, ha csak pénzügyi értelemben gondolkodunk.
A BruxInfo hétfő délután írta meg, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A Népszabadság szerda reggeli cikkében azt írja, hogy ezt megerősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
